Hogyan lehet korán kezelni a visszéreket, E-KÖNYVEK, TERÁPIÁS KÁRTYÁK

Dr. Járányi Zsuzsanna PhD egyetemi docens,érsebész,lézeres visszérkezelés

Aki csak egyszer is látott dolgozni őrségi gazdát, az tudja, hogy nem szorgalomban vagy találékonyságban volt hiány, amelyik őrségi ember bekerült az ország belsejébe, házat, vagyont szerzett magának.

A hogyan lehet korán kezelni a visszéreket csak a rendkívül sanyarú talajviszonyok indokolják, ezzel bővebben kell foglalkoznunk. Előre elnézést kérek ezért az elvont fejezetért, de nem akartam stiláris szempontok kedvéért megkerülni az Őrség legnagyobb problémáját és a táj jelenlegi hirudoterápia visszér előtt és után vállalkozását: a talajjavítást. Talán az idézetek bősége is mentegetésre szorul, de egyszerűen arról van szó, hogy a szakértők nálam jobban ismerik a maguk tárgykörét.

Ezt az üledéket az jellemzi, hogy rendkívül szegény mészben, még ötvenméteres mélységben sem lehet fellelni. A mészhiányhoz hűvös, csapadékos klíma járult, így szinte természetes, hogy a vidéket hosszú évezredekig erdő borította.

Eleinte bükkös, száz éve még ott húzták meg az Őrség földrajzi határát, ahol véget ér a német-vend fenyves erdő, és feltűnnek a bükkfák, ma már a terület hetven-nyolcvan százalékát fenyő borítja, elsősorban az erdei fenyő. A bükk- és tölgyerdők lehulló lombozatából sok, csersavban gazdag szerves anyag került a talajra, viszont később a tűlevelű erdők csak nagyon kevés szervesanyag-utánpótlást adtak, a föld egyre soványodott. A penészgombák mind a kétfajta erdőben bőven tenyésztek, munkájuk nyomán felszaporodott a savanyú humusz.

A savanyú humuszsavak kimosódnak a talajt takaró rétegből, a csapadékkal beszivárognak a talajba, és tovább lúgozzák a mészben amúgy is szegény talajt. A mészen kívül kimossák a nátriumot és a magnéziumot, majd a közönséges agyagszemcsék is eltűnnek.

hogyan lehet korán kezelni a visszéreket

Halott, világosszürkés, erősen fakó talaj marad vissza, néhol sárgásfehér por borítja, szerkezetét elveszítette, tápanyagokban szegény. Fő tömegét kristályos kvarc, alaktalan kovasav és különféle szilikátok alkotják.

Milyen ez a föld? A termés egy holdon kedvező időjárás esetén 4 mázsa búza vagy mázsa burgonya. Stefánovics ban megvizsgálta az őrségi talajok mintaszelvényét, és három egymástól élesen elkülöníthető részre osztotta. Ezt a felső réteget tovább szegényítette maga az őrségi paraszt is, amikor még a fenyők tűleveleit is összesöpörte az erdőben és hazahordta, trágyának vagy alomnak használta fel.

Itt gyűlnek össze a felső talajrétegből kilúgozott bomlástermékek, a kicsapódott vas- és alumíniumvegyületek hatására tömör, vizet át nem engedő réteg alakul ki.

A traktor vagy a lovas eke néha több négyzetméter nagyságú vastag vaslepényekben akad meg, melyeket négy-öt ember sem tud kiemelni a földből.

Talán csak a szikes talajon okoz nagyobb gondot a lehulló csapadék elvezetése, mint itt az Őrségen, az évide néha milliméter csapadék nem tud lehúzódni.

A feltalajon tócsák keletkeznek, melyek néha hetekig nem száradnak fel, a pangó vizek a növényekben nagy károkat tesznek, és tovább rongálják az amúgy is rossz talajszerkezetet, a talaj elkenődik, szétfolyik.

A lehulló csapadéknak mintegy háromnegyed része elveszik, pedig a száraz időszakokban igen nagy szükség volna rá. Az összefogott rohamokban támadó eső és hólé nemcsak tönkreteszi, de le is pusztítja a talaj felszínét.

Mozogni jó! - Kriston Andrea rovata

Tóth A. Helyenként még ennél is nagyobb a pusztulás.

hogyan lehet korán kezelni a visszéreket

Ha a talaj felszínét már átitatta a csapadék, kisebb esők is megmozdíthatják, és leválaszthatják a víz át nem eresztő altalajról, és sok helyen teljesen lemossák. A víz pusztító hatását már a régi őrségi gazdák is látták, és mindennapi munkájukban megpróbáltak védekezni ellene. A föld keskeny szalagokra szakad, a hogyan lehet korán kezelni a visszéreket bakhátak tetején néhol két krumplibokor alig fér el egymás mellett, a víz levezetésére meghagyott barázdák a földterület százalékát is hogyan lehet korán kezelni a visszéreket haszon nélkül, csak igen jó időjárás esetén terem rajtuk valami.

Ez a művelési mód mégis sokáig egyeduralkodónak számított az Őrségen. Mindig volt ugyan egy-két gazda, aki sajnálta a területveszteséget, és megpróbálta barázdák nélkül egybeszántani a földjét, de esős-havas teleken a víz megállapodott rajta, csak nyáron vonult le, és a merész vállalkozó a termés pusztulásával fizetett.

De egyesek bukása nem tüntethette el a bakhátas szántás nyilvánvaló hátrányát. A bakhátak növelik az eróziós kártételt is, mert szinte mindig a lejtő irányába húzták meg őket, és így mintegy medret nyitottak a pusztító víznek.

Nagy mennyiségű föld és vele együtt trágya és tápanyag mosódott le, ráadásul a hordalék el is iszapolta a mélyebben fekvő réteket, kaszálókat. A gondolat egyszerű és logikus: vízlevezető csatornákra vagy csövekre szükség van, de le kell vinni őket a föld alá, itt nem vesznek el semmit csináld magad visszér amúgy is szűkös szántóterületből, nem rongálják a talaj felszínét, sőt esetleg víztartalékot képeznek.

A gondolat megvalósulásáig azonban még hosszú út vezetett. Csak a két világháború közti időszakban kezdődött meg Lenti és Zalalövő mellett, az őrségihez hasonló kötött talajon, az úgynevezett drénezés, három, illetve öt holdat alagcsöveztek le, és a területet szántónak használták.

Dr Járányi Zsuzsanna PhD érsebész

Hiába mutatkoztak jó eredmények, a módszer nem terjedt tovább, az Őrségben sehol sem alakult ki belterjesen gazdálkodó nagybirtok, a parasztok pedig nem bírták vállalni a talajjavítás költségeit. Még húsz évig kellett várni. Kihasználva egy alkalmi fuvart, átmentem Őriszentpéterről Keszthelyre, és felkerestem Belák Sándort, a Mezőgazdasági Akadémia rektorát, akit, úgy gondolom, joggal sorolnak a magyar talajjavítás legfőbb irányítói közé. A rektori iroda forgalma trombózisgyanúsan zsúfolt, az előszobában öreg tanárok kérnek szabadkozva a titkárnőtől valami távolabbi terminust, amikor a rektor fogadni tudja őket.

Az Őrség ügye számomra zöld utat nyit, de hogyan lehet korán kezelni a visszéreket akarva visszaélni a vendégjoggal, igyekszem rövidre fogni a beszélgetést. Ha lehet sorrendet felállítani, talán az Őrség volt a legsürgősebb, a kulákkitelepítések után itt maradt a legtöbb elhagyott terület, ben a határ egyharmad részét egyáltalán nem művelték meg. A pártbizottság kérte, hogy minél előbb hozzuk létre a mezőgazdasági nagyüzem feltételeit, joggal féltek attól, hogy különben elnéptelenedik a vidék.

Vas és Zala megyében mintegy ezer hold szorulna talajjavításra, első lépcsőként kilenc bemutató üzemet akartunk létrehozni: ötöt Vasban, négyet Zalában, Zalaszentgyörgy később kiesett, így az üzemek ezer holdat képviseltek.

A nyolc üzemben elkezdtük a talajjavító munkákat azokon a földeken, melyeket a közös gazdaságok bocsátottak a rendelkezésünkre, a zalaiak a legrosszabb földjeiket adták oda, Vas megyében mindenféle bekerült.

Fű, fa, föld

Olyan tájon dolgoztunk, ahol sohasem működött még nagyüzem, még mezőgazdasági sem, és a téeszcsébe szorított parasztok akkor sem akarták feladni a maguk kistermelői életformáját. Tudták, hogy a talajjavítás megerősíti a nagyüzemet, ezért a maguk módján ellenszegültek. Megcsinálták azt is, hogy a drénezett talajra bakhátakat húztak, ami a tábla teljes lepusztulását vonta maga után, a parasztok abban reménykedtek, hogy a kísérlet bedöglik, és ők visszakapják a földjeiket.

A területek nagy része — egész falvak — beleesett a határsávba, ez komoly munkaerő-problémát okozott, és megnehezítette a vezetést is. Nem kaptunk állandó belépőt, előfordult, hogy a nagyrákosi ellenőrző ponton velem együtt feltartóztatták Losonczi Pált, az akkori földművelésügyi minisztert is. A bajánsenyei pártklub előtt személyautók, terepjáró GAZ-kocsik, kétlovas bricskák sorakoznak, megbeszélésre gyűltek össze a talajjavításban érdekelt téeszelnökök, az Őrségi Vízgazdálkodási Társulat szakemberei, más szakértők és néhány hivatalos ember.

Az asztal egyik felén ülők környékbeliek, kezet fogunk, a másik oldal felé meghajolok, és kinyitom a jegyzetblokkomat. Szerencsém van, az előadók összefoglalják mindazt, amit tudnom kellene és illene a talajjavítás mostani helyzetéről.

Az erdők nagy részét viszont most elvette az állam, és az Erdőgazdaság fennhatósága alá utalta, a téeszeknek csak néhány száz hold gyengébb erdő jutott, a maradék területen a hagyományos művelési formákat alkalmazva még a nagyüzem sem tud megélni. Csak hogyan lehet korán kezelni a visszéreket csapadék fogadását kellene jobban megszervezni. A talaj lazítása segít valamit, de nem oldja meg a csapadék elvezetését.

hogyan lehet korán kezelni a visszéreket

A javítandó területen, illetve a környékén, előbb a nagyobb közcélú vízfolyásokat: patakokat, csatornákat kell kiépítenünk, hogy magukba tudják fogadni a lefutó vizet, ehhez csatlakoznak majd az üzemi árkok.

Jobb esetben csak felesleges munkát végeztünk: az országút árkával párhuzamosan húztunk még egy árkot, vagy száz méterre kettő is jutott, ezeket később be kellett temetnünk. Rosszabb esetben károkat is okoztak a helytelenül kijelölt árkok, a lefutó víz megkapaszkodott bennük, és valóságos szakadékokat, pangó vízgödröket vájt ki a dombok oldalában.

A munkásaink sok száz cölöpöt vertek le a határban, meg-megfeledkeztek róluk, és a cölöpök sok gépet tönkretettek.

hogyan lehet korán kezelni a visszéreket

A parasztok azt mondogatták: legalább kizöldülne ez a sok cövek, egyszerre meg volna oldva az erdősítés. Nem mentegetődzésül hozom fel, de ezek a hibák inkább csak a kezdeti időszakban fordultak elő, mikor még nem rendelkeztünk megfelelő tapasztalatokkal, szinte csak arra törekedtünk, hogy elköltsük az előirányzott pénzt.

Ma már sokkal meggondoltabban dolgozunk, és látni is lehet munkánk eredményeit: réteken, melyekre régen rá se lehetett lépni, mert elsüllyedt az ember — ha mégis akadt egy száraz időszak, egyszerűen végigégették —, a vízrendezés óta gép kaszál. A vízrendezéshez tartozik a drénrendszer kiépítése is, mely a föld alatt összegyűjti és az üzemi árkokba juttatja a felesleges csapadékot. Az égetett cserép csövek mellett kipróbáltuk a rőzsedrént és a vakonddrént, visszér az ezoterikán egy gép magába a kemény, ellenálló altalajba húz egy cső alakú rést.

A második mozzanat, a kémiai javítás, csak a vízrendezés után következhet, különben a felületre szórt mész nem maradna meg, hanem egyszerűen lemosódna.

hogyan lehet korán kezelni a visszéreket

A mésznek nagy jelentősége van, semlegesíti a talaj savanyú kémhatását, a mélyebb rétegeket is morzsalékosabbá teszi, megkönnyíti a növény számára az eddig kötött holt víz felvételét. Ez megismételheti a visszér munka jelenleg még nem elég hatékony, a kalciumszükségletet csak a felső húsz centire számítva adják meg, ez a mennyiség lejjebb már nem hat, nem jut el a talaj mélyebb rétegeibe.

Ezután jöhet a talajjavítás mechanikai szakasza: centi mélységben fel kell törni, meg kell lazítani a talajt, hogy átjárhatóvá tegyük a víz, az oxigén és a meleg számára. Ez még mindig nem jelenti az életet, legföljebb az élet lehetőségét. A negyedik mozzanatban a biológiai javítás során megfelelő tápanyagokat és szerves anyagokat hogyan lehet korán kezelni a visszéreket bejuttatnunk a földbe, a folyamatot csizma visszérből vásárolni helyes gazdálkodással járójavítás tetőzi be, a meliorált területekre olyan növényeket kell vetnünk, melyek igénytelenek, de szívósak, erős gyökérzettel rendelkeznek, és így képesek a kedvezően előkészített rétegben mély gyökérsávot kialakítani.

Ezzel megvastagszik a termőréteg is. A talajjavítás munkája nem fejeződhet be ezzel a sorozattal, szem előtt kell tartanunk, hogy a felső réteg továbbra sem kap táplálékot alulról, ezért gyorsan visszasavanyodik, négy-öt év múlva a bevitt mészmennyiségnek már csak a huszonöt százalékát lehet kimutatni.

Két-három évenként fenntartó meszezést kell alkalmazni, emellett persze szükség van megfelelő trágyázásra, a drénrendszer karbantartására és így tovább. Hogy valami összehasonlítást tegyünk: egy új szarvasmarhatelep öt és fél év alatt fizeti ki magát, nem is beszélve a mennyiségileg még nagyobb hasznot hajtó melléküzemekről. De meg kívánom jegyezni, hogy a hasonló talajjavításoknál a kapitalista államokban sem abszolút közgazdasági értelemben használják a gazdaságosság fogalmát.

Padokkal felszerelt teherautók állnak elő, kimegyünk a téesz javított földjeire. Útközben próbálok jegyezgetni, de a szavak hullámvonallá alakulnak át a rázkódó papíron. Padszomszédaim mintha ott folytatnák, ahol az előző beszélgetés véget ért: a munka nem akkor kezdődik, mikor átadják a földet a talajjavítóknak, és nem akkor fejeződik be, mikor visszakapják, előtte is, utána is gondolni kell arra, hogy az embereknek meg kell élniük valamiből.

Már a felkészülés során úgy kell beállítani a vetésforgót, hogy termés is legyen, és a gépek munkáját se zavarja. A hogyan lehet korán kezelni a visszéreket táblákba pedig olyan növényeket kell vetni, melyek rövid idő alatt bizonyítják a módszer eredményességét: kukoricát, lóherét, nagy hozamú búzafajtákat.

És mit ér az egész talajjavítás, ha nincs elegendő gép? A fű, a termés ott marad kaszálatlanul a réten, és ha valaki le is vágja, nem lehet megoldani a betakarítást-szállítást. A kocsi meg-megáll, lekászálódunk a vaslétrán.

hogyan lehet korán kezelni a visszéreket

Először a csőfektetés munkáját nézzük meg, a holland gép árkot nyit, és le is rakja az égetett csöveket. A csövek fölött is meszezzük a talajt, hogy az átszivárgást megkönnyítsük.

A legnagyobb esők sem okozhatnak három-négy napnál hosszabb kiesést.

Fogamzásgátlás trombózis után- mit válasszak?

Ezután egy-egy javított táblánál szállunk le, egy holdon hogyan lehet korán kezelni a visszéreket silókukorica is megterem — két-három méter magas, áthatolhatatlan sűrű, zöld tömeg —, olasz búzából pedig 28 mázsa. Nem kellene inkább a jobb földekkel rendelkező vidékekre bízni, ahol szinte magától megterem?

A búzának most hogyan lehet korán kezelni a visszéreket ára van a piacon, és az őrségi ember miért éljen rosszabbul, mint az alföldi? Mikor visszakapaszkodunk a platóra, egy olyan szakember mellé kerülök, aki a környékről származik, és a vidéknek nemcsak a jelenét, de a múltját is ismeri. A belső zónát hogyan lehet korán kezelni a visszéreket ház közelében mindig megművelték, a külső erdőzónát először irtották, égették, három-négy évig használták trágyázás nélkül, mikor besavanyodott az irtásföld, legeltettek rajta, amíg újra be nem nőtte az erdő.

A mi századunkban már tudatosabb gazdálkodás folyt, a norfolki négyes vetésforgó egyik változatát alkalmazták, és háromévenként trágyáztak. Az évi három szántás volt szokásban, aratás után felszántották a tarlót, két-három hét múlva keverő szántást végeztek, aztán vetőszántást az új gabona alá.

Azt mondták a régi öregek: egy szántás egy kenyér, két szántás két kenyér, három szántás három kenyér. Nézze meg ezt a kimutatást, még a talajjavítás előtt készült: egy mezőgazdasági dolgozóra 5 katasztrális holdnyi terület jutott, ebből 3 és fél hold szántó.

Egy hold forint halmozatlan termelési értéket hozott, ez azt jelenti, hogy a dolgozó évi jövedelme nem lehetett több ezer hogyan lehet korán kezelni a visszéreket, ebből kellett magát és a családját eltartania.

Ezzel ma már senki sem éri be, ha meg akartuk akadályozni, hogy a falunkat itthagyják az emberek, változtatnunk kellett ezeken a számokon. Ami a jövőt illeti, a kísérleti üzemek most érnek a talajjavítás befejező szakaszába, bizonyítani kell, méghozzá nemcsak egy-két táblán, hanem az egész javított területen. S nyolc közül, úgy gondolom, négy-öt ki fog ugrani, de mindegyik felülmúlja majd termésátlagban a megye többi közös gazdaságát.

A kocsi elkerülte a csacsit, túl hamar és túl nagy arányokban szerveztük meg a közös gazdaságokat. Most már látjuk, hogy nem kellett volna bevonni a téeszekbe az egyéni parasztok nyolcvan százalékát, elég lett volna, mondjuk, ötven százalékát, hogyan lehet korán kezelni a visszéreket jó földeken így is megtermett volna az ország kenyere, a problémás vidékeken, Borsodban, Szabolcsban, meg kellett volna hagyni a parasztot a maga almáskertjében. A barázdákat könnyű volt egybeszántani, de most következik a nehéz, intenzívebb szakasz.

A sok téeszhez viszonyítva nincs elegendő kiegészítő üzem, gép és anyag, nincs téglagyár, cementgyár, traktor és kisgép, mész és műtrágya, nincs anyagkitermelési lehetőség és nincs szállítóeszköz. Most nem kötnek minket elhibázott előírások, mint a múltban, szabadon gazdálkodhatunk, kezünkbe adták a tárogatót, csak éppen tüdőnk nincs, amivel fújjuk.

Az ülő- és állómunka egyaránt rizikós

Most két-három évig ezekre a kiegészítő létesítményekre fog elmenni a pénz, a mezőgazdasági üzemek támogatására kevesebb jut majd. Az eddigi talajjavítások költségeit szinte utolsó fillérig az állam fizette — az őrségi programra másfél milliárdot irányoztak elő —, ez a helyzet egész biztos megváltozik majd.

Pontos számokat még nem tudok mondani, úgy gondolom, százalékra megy le majd az állami dotáció. Arról sincs szó többé, hogy könyörögni fogunk a téeszeknek: legyenek szívesek, engedjék meg, hogy feljavítsuk a földjeiket, a felnőtt korba léptünk, az üzemek maguk kell hogy követeljék a meliorálást.

Ma van Rozália napja!

Úgy tervezzük, a negyedik ötéves tervben ezer holdat érint majd a talajjavítás. Ezek az idők már elmúltak. Az erodált erdőtalaj ezer holdjából legfeljebb ezer hold marad meg mezőgazdasági művelés alatt, ennek százaléka lesz szántó.

  • Fogamzásgátlás trombózis után- mit válasszak?
  • Harisnya visszérből olasz
  • A visszeres erek fényképe
  • Miért nem ajánlott visszérrel napozni? - Egészség | Femina
  • Orvos válaszol: oldal
  • Július
  • Segít-e Kuznyecov applikátor a visszér ellen
  • Összefont frizurák Frizura: pataki melinda sarolta Modell: Bedő Boglárka fotó: angyalosi beáta 24 omantikus, elegáns és nyáron igencsak kényelmes viselet a befont haj.

Ez nem kivételes őrségi jelenség, a szántóterület részarányát országosan csökkentjük, inkább a művelés koncentrációja fokozódik majd.

anyagok